WARCRAFT no image

Készült 2012. szeptember 6. | írta Attila

1

Li Li útinaplója – Második rész

Tomavagyok Mester lefordította a Li Li kalandjainak második részét is. Jó szórakozást! A fehér alapon fekete verziót itt találjátok.

Második bejegyzés: A Dawning dilemma

A Wandering szigeti kalandozásom a Dawning völgyben folytatódik!
Követtem, amilyen gyorsan csak tudtam a Shu által létrehozott vízcseppet a régió zöld dombjain és bozótjain keresztül. A kis fickó mindig egy lépéssel előttem volt, de ezt egyáltalán nem bántam. Az év ezen időszakában a völgy gyönyörű és tele van lenyűgöző növényekkel és állatokkal, mint a borostyánlevél majmok, vagy a furfangos erdei manók, akik szeretnek különféle csínyeket elkövetni és zűrzavart kelteni. Valamiféle bűbáj övezi őket. Virágszirmaik még akkor is hónapokon keresztül megőrzik színűket, ha leszeded őket.
A lorewalkerek úgy mondják, hogy rengeteg évvel korábban Liu Lang ültetett különféle facsemetéket és magvakat szerte a szigeten. Jelenti ez azt, hogy ugyanezek a növényfajták találhatóak meg Pandarián is? Ha igen, akkor lehetséges, hogy az ottaniak is puzhu szirmokat használnak gyógyszerként és ünnepségek díszitőelemeként, akárcsak mi.

Akárhogyis, de Dawning völgyétől északra, Wu-Song faluja környékén elvesztettem Shu vízcseppjének nyomát. Hogy a dolgok még rosszabbul álljanak, a településen senki sem látta. Hogy lehet nem észrevenni, ha az utcádon egy élő vízcsepp táncol végig? Gondolom nem hibáztathatom a falusiakat. Eléggé elfoglaltnak tűntek a mindennapi munkájukkal és a harcművészet gyakorlásával. Sokan a sziget legjobb monkjai közül Wu-Song területén születtek és nőttek fel, ez részben annak köszönhető, hogy a település közel fekszik Shang Xi edzőteréhez.
Az edzőterület a falutól keletre fekszik egy domb tetején. Egész nap csupasz öklök és különféle fegyverek összecsapásának hangjai visszhangzanak végig az alant elterülő völgyben. Ahogy elindultam az edzőtér irányába, a környék két legbölcsebb pandarenjébe botlottam bele, ők: Aysa Cloundsinger, a tushui gondolkodásmód mestere, illetve Ji Firepaw, a huojin gondolkodásmód mestere.Mindkét filozófus nagyon népszerű a saját maga körében. A tushui leginkább azt tanítja meg, hogyan kell megvédened az igazságot. Csak egy igaz út van az életben és azt kell követned. A másik mancson viszont, a huojin teljes mértékben az indulatokról és az egyenes cselekvésekről szól. Ezen iskola tanulói azt vallják, hogy mindaddig, amíg a nagyobb jóért dolgoznak, rugalmasak lehetnek az eszközök kiválasztásában.

A vándorok módszerének követőjeként nem hagyhattam ki a ritka alkalmat, hogy Aysát és Jit ne zaklassam néhány kérdéssel. Szóval megkérdeztem őket, hogyan is találhatnám meg a vízcseppet.“Ülj, figyelj és várj, fiatal barátom,” mondta Aysa. “Shu egy ősi lény, aki nem mindig fog válaszolni hívásodra. Ha a vízcseppje meg akar találni, akkor meg is fog. Idővel.”

Ji megközelítése egy kicsit más volt. “Csak akkor fogod a vízcseppet megtalálni, ha alapos vagy, kicsi Stormstout. Kutass át minden fát és a vízpartot. Minden követ fordíts át!”

Végül mindkét módszert kipróbáltam. Először letelepedtem Fu tavánál, ami egy békés terület az edzőtértől délre. Órákon keresztül ültem ott, miközben meditáltam, de Shu vízcseppje nem bukkant fel. Aztán megfogadtam Ji tanácsát és minden bozótot átkutattam, amit találtam. Végül rájöttem, hogy ez is teljesen céltalan volt. A felfedezés volt a küldetésem. Ha Shu okkal vezetett el ide, akkor talán ez egy segítség volt, hogy megtegyem az utazásom első lépését.

Miközben visszatértem a Five Dawns templomához, találkoztam egy Lun nevű kocsissal és annak nagy yakjával. Ellátmányt szállított a templom számára és éppen készülődött visszatérni a Dai-Lo farmra. A sziget azon részének meglátogatása legalább annyira jónak tűnt, mint bármelyik másik. Sikerült Lunnal beszélnem, hogy vigyen el a kocsiján.

Ugyanakkor éreztem rajta, hogy rossz kedvében van. Olyan keserű arcot vágott, mintha egy édes vörösbabos kenyérbe akartál volna beleharapni, és a közben jöttél rá, hogy azt valaki romlott yak sajttal töltötte meg. (Ez velem történt meg.) Néhány kérdés után végre kiszedtem belőle az igazságot: gazember tolvajok ellopták az élelemtartalékait!

Sajnálatot éreztem Lun iránt, de, hogy őszinte legyek eléggé izgatottá is váltam. Dai-Lo felfedezése egy dolog volt, de, hogy felfedezzek és kinyomozzak egy tolvajlást, az úgy hangzott, mintha egy álom válna valóra.Utazásom következő része tehát egy igazi kaland lesz!

Tetszik(0)Nem tetszik(0)


  • tomavagyok

    és nem mellesleg befutott li li naplójának a harmadik része is http://twilightward.blogspot.it/2012/09/li-li-stormstout-utinaploja.html 🙂

    Tetszik(0)Nem tetszik(0)
Back to Top ↑